Kemény Zsigmond

Özvegy és leánya

Fontosabb szereplők

I. Rákóczi György – Erdély fejedelme 1630-tól 1648-ig, Rákóczi Zsigmond fejedelem fia, Lorántffy Zsuzsanna férje

özv. Tarnócziné (Rebekka) – Tarnóczi Sebestyén özvegye, a szentléleki várkastély úrnője, Tarnóczi Sára anyja

özv. Naprádiné (szül. Tarnóczi Judit) – Tarnócziné férjének, Tarnóczi Sebestyénnek nővére; reménytelenül szerelemes Mikes Mihályba

Tarnóczi Sebestyén – Tarnócziné megboldogult férje

Tarnóczi Sára – Tarnócziné egyetlen lánya, aki Mikes Jánosba szerelmes; Mikes Kelemen imádottja, Naprádiné unokahúga

Mikes Mihály – Mikes János és Mikes Kelemen nagybátyja, Naprádiné szerelme

Mikes Kelemen – szerelemes Sárába, Mikes János öccse

Mikes János – Sára szerelme, Mikes Mihály unokaöccse, Mikes Kelemen bátyja

Mikes Móric – a legidősebb Mikes, aki megmentette a fejedelem életét, jezsuita szerzetes

Mikes Zsigmond – Mikes Mihály testvére, Mikes János és Mikes Kelemen apja, Tarnóczi Sebestyén egykori barátja

Mikes Zsigmondné (szül. Kornis Ágnes) – Mikes Zsigmond felesége, Mikes János és Mikes Kelemen anyja

Haller Péter – Tarnócziné férjjelöltje lánya, Sára számára; országtanácsos, befolyásos személyiség az udvarnál

Zakariás – Haller Péter komornyikja

Jutka – Tarnócziné belső cselédje

Csulai György – udvari káplán

Vosodi Döme diák – a fejedelem bizalmasa, titkára

Kapronczai György és Horváth Ferenc – a fejedelem kíséretéhez tartozó nemesemberek

Kassai István – erdélyi nábob, korlátnok

Girgucz Bogdán – kocsmáros

Kerekszegi Gábor – jó családból származó nemes, párbajozik Mikes Jánossal

Lupuj vajda – Moldva uralkodója, lánya Mária

 Történet

Első rész

1

Történetünk színhelye Erdély I. Rákóczi György uralkodása idején. Tarnócziné szentléleki kastélyában csak ritkán fogadott vendégeket férje, Tarnóczi Sebestyén halála óta. A megboldogult életében házassága után sem szokott el a mulatozástól. Gyakran kártyázott, flörtölt a csinos, fiatal nőkkel, s sokszor ment el hazulról vadászatra. Tarnócziné mindezt nehezen viselte el mellette. Gyakran érezte magát rosszkedvűnek, szerencsétlen asszonynak férje oldalán. Csak annak halála után tudta Sebestyént értékelni, akinek minden bűne egy csapásra bocsánatot nyert előtte. Mégis egyetlen lányával, Tarnóczi Sárával ridegen bánt. Pedig Sára egyáltalán nem volt rossz természetű. Vidámsága, élénksége meglehetős ellentétben állt anyja tartózkodó, kimért, hűvös természetével. Sárát minden szórakozástól eltiltotta, nem engedte társaságba. Egy idősödő öregúrhoz, Haller Péterhez akarta nőül adni.

2

Egyik nap egy ismeretlen lovag bandukolt a szentléleki kastélyhoz vezető úton a falu irányába. Tarnócziné szolgálói összesúgtak mögötte. Tanakodtak ki lehet ez az ismeretlen férfi. Egyikük Mikes Kelement vélte benne felfedezni, aki szerelemes volt Sárába. Az idegen alkatra bár nagyon hasonlított hozzá, mégsem Kelemen volt az. Ahogy elhaladt a várkapu előtt, továbbment a faluba. Az út majdnem másfél óráig tartott. Egy székelytől Mikes Mihály birtoka felől kérdezősködött. Ha nehezen is, de megkapta az utasítást merre kell mennie. Nagyon elcsodálkozott azon, hogy mennyi minden megváltozott itt, amióta legutóbb erre járt. Mikes Mihály portája is jóval kisebb volt, mint ahogy azt ő elgondolta a képzeletében.

3

Az ismeretlen idegen nem volt más, mint Mikes János, aki nagybátyját jött meglátogatni. Mikes Mihály szeretettel fogadta rég nem látott unokaöccsét, s elmondta neki, hogy udvarháza leégett, s perrel elszedték tőle ősi birtokát. János Lupuj vajda testőrségében szolgált, s most annyi év után szabadságra jött haza, hogy láthassa Mihályt. Elmondja neki a vele történteket, szerelemes egy ismeretlen lányba, aki rendkívül kecses, s gyönyörű. A nagybácsi büszkén mutatja neki gazdaságát, s elmondja, hogy Kelement Tarnócziné kitiltotta a szentléleki kastélyból. Azzal az ürüggyel, hogy Mikesek katolikusok Sárát eltiltotta tőle, akit Haller Péterhez akar férjhez adni. Mivel Tarnócziné elutazott, Sárát Naprádiné felügyeletére bízta, aki a megboldogult Tarnóczi Sebestyénnek a nővére. Mikes Mihály Kelemen boldogsága érdekében ráveszi Jánost, hogy segítsen öccsének Sára megszöktetésében. Mikes János kötélnek áll, hiszen maga is szerelmes, s átérzi öccse bánatát.

4

Nemsokára Mikes Kelemen is megérkezett Mikes Mihályhoz. Kelemen már bő tizenkét éve nem látta bátyját, aki azzal a céllal érkezett Erdélybe, hogy letelepedjen, s szolgálja hazáját. Kelemenen látszott, hogy fülig szerelmes Sárába, aki egy rövid időt még Bethlen Istvánné udvarában is eltöltött, mielőtt még apja meghalt volna. Erre Jánosban is előtörtek az emlékek, aki szintén járt a fejedelemasszony udvarában, ahol megismerkedett egy ismeretlen lánnyal. Bár Sára sohasem kötelezte el magát Mikes Kelemennek, a délceg fiú meg volt győződve szerelméről. Mivel az idő sürgetett, Tarnócziné Haller Péterhez utazott, hogy a házasságot nyélbe üsse, így a Mikes családnak gyorsan kellett cselekedni, hogy megszöktessék Sárát.

5

Nemcsak a szentléleki várkastélyban, hanem a faluban is különösnek tartották Tarnócziné elutazását. A nő többek között azért utazott Nagyszebenbe, hogy beszélhessen Haller Péterrel, a lányával való esküvőről. A férfinak nem mellékesen nagy vagyona is volt, s rokoni kapcsolatok is fűzték Tarnóczinéhoz. Az asszony tudta, hogy ha Sárát is magával hozná, akkor minden valószínűség szerint semmi nem lenne az esküvőből, hiszen Péternek olyan kicsi volt az önbizalma, hogy megrettenne a gyönyörű lány láttán. Így Sára Szentléleken maradt Naprádiné oltalma alatt, aki mit sem tudott Tarnócziné mesterkedéseiről. Judit könnyelműbb, hivalkodó özvegyasszony volt, aki Mikes Mihályba volt szerelmes. Úgy érezte, hogy Sárát anyja pont azért bízta rá, hogy Mikes Kelemen könnyen megszöktethesse a lányt.

6

Judittal egy egészen új világ költözött a kastélyba. A nő kedvesen bánt unokahúgával, s elhatározta, hogy új rendszert vezet be a várkastélyban. Pipereszereket hozott Sárának, s elérte nála, hogy a lány sugárzó aranyhaját ezentúl ő fogja minden nap megfésülni. A lányból előhozta a mosolygós, minden búnak ellentmondó énjét, sokszor dicsérte szépségét, s nem győzött rácsodálkozni a női báj természetességére. Képzeletében egy tündér volt, aki szebb, mint a föld összes teremtménye együtt, s arra született, hogy szeretetet sugározzon a világba.

7

Tarnócziné a várkastélyban mindig pedáns fegyelmet tartott, s erre Sárát is rászoktatta. A lány nyoszolyája fölött egy vörösmárványos táblácska a következőre figyelmeztetett: „Ha csak kisujjadat nyújtod is a sátánnak, egész karodat magához fogja ragadni.” Sárának korán kellett kelnie, nem szabadott neki díszes ruhákban járnia, mosolyognia, s világi dolgokkal foglalatoskodni. Azonban Naprádiné érkezésével minden megváltozott. Judit szerelemről beszélt neki, s képzeletében férfiak jelentek meg, akik egyszerre okoztak neki örömöt és szenvedést. Este sokáig beszélgettek. Sárának eszébe jutott az ismeretlen férfi, akivel Bethlen Istvánné udvarában ismerkedett meg. Judit pedig Mikes Mihályról ábrándozott éjszakánként.

8

Tarnócziné férje „végrendelkezése” értelmében minden világi hívságtól eltiltotta Sárát. A lánynak Bethlen Istvánné udvarából hozott könyveit elégettette. Így Sárának nagy örömet okozott, hogy Judit könyvtárából is magával hozott néhány verseskötetet, vagy szerelmes regényt. Megtalálta közöttük Vitéz Fransisco regényes történetét, melyet a fejedelemasszony udvarában elő is adtak, mint színdarabot. Itt ismerkedett meg Sára egy ismeretlen lovaggal, akibe azonnal szerelmes lett. Naprádiné gyönyörű kelméket is hozott magával, amelyek Tarnóczi Sára tetszését is elnyerték. Judit arra is rávette Sárát, hogy lovagoljanak ki a várból, s kicsit sétáljanak a környéken. Sára némi bíztatás után engedett özv. Naprádiné kérésének.

9

Lassacskán Naprádiné is rájött arra, hogy Sára nem Mikes Kelement szereti, s nem is Haller Pétert, hanem a Bethlen Istvánné udvarában megismert lovagot. A lány mindent bevallott neki a kertben. Vallomása után álruhába öltözött lovagok hatoltak be a várkert udvarába, hogy megszöktessék Sárát. Judit kissé csalódott volt, amikor felismerte az egyik alakban Mikes Mihályt, aki nem őt akarta a várból magával vinni, hanem unokahúga elrablásában segédkezett. Sára eleinte nem akart az ismeretlen lovaggal tartani, védekezett. Majd kissé tartózkodva bár, de engedte, hogy magával hurcolja. Judit hiába bizonygatta Mihálynak, hogy a lány mást szeret, Mikes Mihály nem hallgatott rá. Örült, hogy kezére játszhat Kelemennek, aki teljes szívéből szerette Sárát. Úgy érezte, hogy ezzel Sebestyén óhajának is eleget tett.

10

Naprádiné miután Sárát megszöktették teljesen kétségbe volt esve amiatt, hogy mit fog mondani Tarnóczinénak, mikor az Szebenből hazaér. A cselédség szerencsére semmit sem sejtett az egész históriából. Majd a nő kürtök zaját hallotta a várból. Először azt gondolta, hogy a páncélos lovagokat veszik üldözőbe, de „csak” Haller Péter katonái voltak azok, akik bebocsátást kértek a várba. Naprádiné ezt megtagadta tőlük, s elhatározta, hogy korán reggel elutazik Nagyszebenbe, hogy mindenről tájékoztassa sógornőjét. Kitalálta, hogy a cselédeknek azt köti az orrára, hogy Sárát Mikes Zsigmondné oltalmára bízta. Ám amint ezen töprengett, lódobogást hallott a várban. Haller Péter valahogy bejutott a szentléleki kastélyba.

11

Mikes Kelemen már türelmetlenül várta testvérét, aki Sárával lassan közeledett a szentléleki kastély és Mikes Zsigmond vára közötti cserjékkel, bokrokkal teliszőtt tisztáson. Hajdanán Tarnóczi Sebestyén nagyon jóban volt a szomszédos várúrral, gyakran meglátogatta őt. Azért, hogy minél hamarabb eljusson hozzá, ha a sors úgy hozta, nejének bosszúságára kialakított egy mezsgyét, ami a legrövidebb út volt a két várkastély között. János most ezen az úton lovagolt Sárával. A szentléleki kastélyból időközben dobszó és ricsaj hallatszott. Kelemen és Mihály azt gondolta, hogy észrevették Sára elrablását, pedig e lármát Haller kísérete okozta.

12

Jánost teljesen elbűvölte Sára szépsége, pedig csak egy pillanatig nézte meg a lányt. Úgy érezte, hogy valahol már látta ezt a szép arcot, amely egyszerre tűnt előtte ismerősnek, s ismeretlennek. A lány elrablását a szentléleki kastélyból korábban helyeselte, most azonban kétségi támadtak afelől, hogy valóban helyes volt-e tettük. Mikes Mihály azonban igyekezett őt megnyugtatni, s magában örült annak, hogy Tarnóczinénak sikerült borsot törniük az orra alá. János még mindig tétovázott, s arra kérte Mihályt, őt küldje el Sárával Zsigmond várához.

13

Haller Péter sűrű bocsánatkérések közepette kért elnézést Naprádinétól a váratlan látogatása miatt. Szebenből jött, azzal a céllal, hogy láthassa Sárát, akinek ajándékokat is hozott. Péter nem hitte el Tarnóczinénak azt, hogy Sára nem kedveli a világi dolgokat, mint például az ékszereket és a ruhákat, ezért döntött úgy, hogy személyesen is megbizonyosodik jelleméről. Judit Haller Péter idős kora ellenére is vonzónak találta a férfit, aki szintén elragadónak találta az özvegyet. Naprádiné most mégis nagy bajban volt, hiszen nem mondhatta meg a kérőnek mit történt Sárával. Azt hazudta Haller Péternek, hogy a lány beteg, ezért nem találkozhat vele. Azt is elmondta neki, hogy Sára egyáltalán nem szereti őt, csak az anyja kérését teljesíti.

14

Haller Péter lefekvéshez készülődött, s elgondolkozott Naprádiné szavain. Úgy érezte, hogy semmi joga nincs arra, hogy Sárát boldogtalanná tegye. Régen maga is szerelmes volt, de sosem házasodott meg. Hiába volt neki nagy vagyona, ha külseje láthatólag nem volt túl vonzó. Bizalmas embere Zakariás volt, aki ha felöntött a garatra gyakran minden ok nélkül monológokba kezdett. Tőle tudta meg azt, hogy Naprádiné titokban elutazik, s hogy Sára nincs a várkastélyban. Az utóbbi dologban Zakariás beszélt Tarnócziné belső cselédjével, Jutkával, aki váltig bizonygatta, hogy meg van arról győződve, hogy Sára nincs a szobájában. Haller Péter különösnek tartotta ezt az esetet, s sehogy sem értette, hogy mi folyik a várban.

15

Naprádiné ahogy tervezte éjszaka Szebenbe készülődött, hogy beszélhessen Tarnóczinéval. Már mindent eltervezett, amikor Haller Péter, aki egész éjszaka nem aludt benyitott hozzá, s felvilágosította arról, hogy Zakariás révén tudomása van tervéről. Judit mindent elmondott neki Sáráról, s arról hogyan szöktették meg a lányt a kastélyból. Haller Péter nem ítélte el az özvegyet tettéért, s mint a fejedelem barátja azt tanácsolta Naprádinénak, vigye őt is magával Nagyszebenbe, hátha együttes erővel jobban tudnak hatni Tarnóczinéra. Judit elfogadta az ajánlatot, s így éjszaka útnak indultak. A város felé menet azonban szembejött velük egy hintó, amelyben maga Tarnócziné ült. Judit elsápadt az ijedségtől, nem tudta mitévő legyen.

Második rész

1

Kassai István erdőmesteréhez egy ismeretlen látogató érkezett, aki Mikes Zsigmond kastélyába szeretett volna eljutni úgy, hogy senkivel ne találkozzon. Mivel Rákóczi György fejedelem a közelben medvevadászatot tartott, így a férfinak várakozni kellett, nem tudott továbbhaladni az erdőn keresztül. Az erdőmester azt ajánlotta neki, hogy vegyen részt a vadászaton, így nem kell tétlenül várnia holnapig. A délceg dalia ruhát is kapott, az erdőmester azonban figyelmeztette őt, hogy lehetőleg ne ejtse el a fejedelem elől a medvét, mert az rossz színben tünteti fel őt is, s ez következményekkel járna Rákóczi részéről. A „vadász” megfogadta az öregúr tanácsát, s együtt indultak az erdőbe, ahol a szolgák már fellármázták a nagyvadakat. Az erdőmester figyelmeztette a fiatalurat Rákóczi természetére.

2

I. Rákóczi György fejedelem a „nemes társasággal” medvére vadászott az erdőben. Közvetlen kíséretéhez tartozott Csulai György udvari káplán, Döme diák a fejedelem bizalmasa, valamint Kapronczai György és Horváth Ferenc. A meglőtt medvebocsot Rákóczinak sikerült elejteni, aki büszke volt vadászsikerére. Útközben Dömével beszélgetett, aki rendületlenül teljesítette parancsait. Most a diák egy lajstromot vett elő, ami a fejedelem ellen szervezkedő főurak nevét tartalmazta. Rákóczi György kiadta az utasításokat, a lázadozó földbirtokosok ellen gáncsoskodott, viszont Kemény Jánossal kivételt tett, akinek nagyobb szerepe is volt a múltban. Rajta is múlott, hogy Rákóczit megválassza-e vezérlő fejelemmé Erdély lakossága.

3

A fejedelem a vadászállásán egy percig sem tétlenkedett, a politika ügyes-bajos dolgaival foglalatoskodott, amelyben Döme van a segítségére. A litván nagyherceg Lupuj vajda leányát akarja feleségül venni. I. Rákóczi Györgynek mindenképpen jól jönne a protestáns Radzivil segítsége a törökök ellen, de ahhoz, hogy ez a frigy létrejöhessen, szüksége lenne valakire, aki ismeri a vajdát. Esetleg épp az apjánál, Mikes Zsigmondnál vendégeskedő Mikes János lehetne a segítségére, aki Lupuj vajda seregében szolgált Jászvásáron. E percben egy közeli fegyverdurranás hallatszott. A fejedelmet és kíséretét egy óriási nőstény medve lepte meg.

4

A medvét Rákóczi György kíséretéből többen is észrevették, de mély sebet nem tudtak ejteni rajta. A felbőszült állat a fejedelemre zúdította haragját, aki halálos veszedelemben volt. Csulai gyáva volt ahhoz, hogy segítségére siessen. Végül az ismeretlen ifjú mentette meg Rákóczit, aki egy pontos lövéssel halálos sebet ejtett a nőstényállaton. Rákóczi György nagyon hálás volt a segítségéért, s felajánlott a férfinak egy arannyal teli erszényt. Ő azonban azt visszautasította. Végül a fejedelem régi és értékes gyűrűjét adta neki oda azzal a szándékkal, hogy bármely kérését teljesíteni fogja, kivéve akkor, ha az Erdély törvényeibe ütközne. Majd kíséretével visszament Kassai Istvánhoz, a különös nábobhoz, aki szállást adott a vadászoknak. I. Rákóczi György úgy döntött, meglátogatja Mikes Zsigmondot a várában.

5

Amíg a fejedelem ily terveket szövögetett magában, addig az ismeretlen férfi visszament az erdőmester kunyhójába. Eldöntötte, hogy tervével ellentétben mégsem látogatja meg Mikes Zsigmondot, s visszamegy Székely Mártonhoz. A Mikes-kastélyban közben Mikes Móric érkezését várják, aki már több mint tíz éve nem látta szüleit. (Itt derül fény arra, hogy Móric nem más, mint az, aki az erdőmesternél volt elszállásolva, s aki megmentette Rákóczi fejedelmet.) Móric jezsuita szerzetes volt, így gyakorlatilag hontalanná vált a protestáns Erdélyben. Ám legidősebb fiuk helyett János érkezik meg azzal a hírrel, hogy Sárát megszöktették a szentléleki kastélyból. Az anya először elsápadt a hír hallatára, Zsigmond azonban örül, hogy Kelemen végre boldog lehet. Bár mindketten tudják, hogy Tarnócziné ellenzi a frigyet, úgy érzik az özvegyasszony nem fog újabb akadályt gördíteni tervük elébe.

6

Sárát díszes hintóval vitették a leányszöktetők Mikes Zsigmond várába. Kelemen már régóta várt erre a történelmi pillanatra, s élete legboldogabb perceit élte át. Sára azonban nem szerette őt, s arra kérte a Mikes családot, hogy vitessék vissza őt a szentléleki várkastélyba. Mikes Zsigmondnénak amúgy is rossz előérzete volt, s úgy érezte, hogy Sára kérését teljesíteni kell. Férje már a lakodalommal járó hozományra gondolt, s nem tudta elképzelni azt, hogy Sára nem szereti fiát. Azt gondolta, hogy a fiatalok között csak valamilyen nézeteltérés támadt, ezért nem akar Sára rögtön a felesége lenni Kelemennek. Mikes Jánost bízta meg azzal, hogy győzze meg a lányt a nászról. Természetesen az esküvőhöz Tarnócziné áldása is kell, ezért Mikes Kelemennek apja utasítása szerint nagybátyjánál kellett várakoznia.

7

Tarnóczi Sára nem hitt a szemének, amikor megpillantotta Mikes Jánosban az ő szerelemét, az ismeretlen lovagot Bethlen Istvánné udvarából. János ekkor döbben rá, hogy tulajdonképpen Kelemen öccsének kedvesébe szerelmes, ám ahelyett, hogy ezt a tényt közölje szüleivel, úgy dönt, hogy rögtön visszamegy Moldvába, hogy ismét Lupuj vajda szolgálatába szegődjön. Sára pedig sírva könyörög Mikeseknek, hogy vigyék vissza Naprádinéhoz a kastélyba. Mikes Zsigmond csak nehéz szívvel engedi útra fiát, aki azt hazudja neki, hogy a vajda leányába, Máriába szerelmes. Közben levél érkezik a szentléleki kastélyból, amelyben értesül a család Tarnócziné érkezéséről, aki nagyon dühös lányára a történtek miatt, s dúl-fúl mérgében. Ugyanakkor Haller Péter igyekszik jobb belátásra bírni az asszonyt, s azt tanácsolja Zsigmondnak, hogy Sára ragaszkodjon a Kelemennel való frigy megtartásához.

8

A lány hiába könyörgött Mikes Zsigmondnak ő semmiképpen sem értette azt, hogy mi rosszat talál Sára Kelemen fiában. Szentül meg volt arról győződve, hogy Tarnóczi Sára viselkedése csupán színjáték. Elhatározta, hogy mindenáron megtartják az esküvőt, még Tarnócziné tudta nélkül is! Nyomban meg is írta a levelet Mikes Mihálynak és Kelemennek, hogy vitessék Moldvába a menyasszonyjelöltet. Valamint a lelkére kötötte feleségének, hogy semmiképpen ne beszéljen senkinek tervéről. Ebben a pillanatban maga özv. Tarnócziné érkezett a várba.

9

Tarnócziné, ahogy megérkezett a kastélyba nyomban követelte Mikes Zsigmondtól, hogy minél előbb adják ki Sárát, hogy visszavigye őt a szentléleki kastélyba. Zsigmondra azonban még az Ószövetségből vett szitokkal sem tudott nyomást gyakorolni, aki egész egyszerűen letagadta azt a tényt, hogy Sára a várban van. Tarnócziné néhány fontos törvénycikk felidézésével nyomatékosítani akarta saját igazát. (A leányrablásban résztvevőket ugyanis Erdélyben fő-és jószágvesztéssel büntették.) Majd dolgavégezetlenül távozott a kastélyból. Mikes Zsigmond alig heverte ki az özvegy látogatását, máris jelentették neki Rákóczi György fejedelem érkezését. Megtette a szükséges intézkedéseket, hogy fogadhassa Erdély nagy urát.

10

Mikes Zsigmondot váratlanul érte a fejedelem látogatása. Nyomban szólt feleségének, hogy zárja be Sára szobájának ajtaját, nehogy botrány legyen abból, hogy a lány a kastélyban van. Rákóczi György az asztalnál Mikes fiairól kérdezősködött, s szomorúan vette tudomásul, hogy mindegyikük távol van hazulról. Móric jezsuita szerzetes volt, így Erdély törvényei értelmében nem léphetett be az országba, s száműzötté vált saját hazájában. Ugyanakkor a fejedelem annak ellenére, hogy a Mikes család katolikus, mégis főlovászmesterének szerette volna megtenni Zsigmondot, akit nagyon megkedvelt. Természetesen a fejedelem kíséretéhez tartózó nemesek mindezt nehéz szívvel vették tudomásul. Mikes Zsigmond már éppen megnyugodott, hogy dolgai jól alakulnak, amikor Tarnócziné ismét megjelent a kastélyban.

11

Tarnócziné indulatai a Mikes család iránt továbbra sem csillapodtak. A fejedelem előtt kérdőre vonta Mikes Zsigmondot, aki az őt ért szégyen miatt szeretett volna valahol máshol lenni. A fejedelem előtt nem lehetett tovább titkolózni, így a felesége Ágnes mindent elmondott Rákóczi Györgynek, aki kérte, hogy Sárát minél előbb vezessék színe elé. Tarnócziné lihegett a bosszúvágytól, s már előre örült annak, hogy tönkreteheti Mikest. Az özvegyasszonyt tervében Haller Péter próbálta megakadályozni, aki mihelyt értesült a vadászatról rögvest Kassai Istvánhoz sietett, hogy még a nő érkezése előtt beszélhessen a fejedelemmel. Elkésett, Tarnócziné megelőzte őt. A botrány elkerülhetetlen, a nő tombolt.

12

Sára a fejedelem arra kérdésére, hogy önként rabolták-e el nemmel válaszolt, s így Rákóczi Tarnóczinénak adott igazat, aki jogos sérelmét követelte a Mikes családon. A fejedelem rendeletet adott ki Mikes Mihály, Kelemen és János elfogatására. Sára ekkor döbben rá arra, hogy szerelme is halálos veszedelemben van, de nem tud már mit tenni. Beleegyezik abba, hogy Haller Péter felesége legyen. Mikes Zsigmond miután megtudja, hogy milyen ítéletet szabott ki a fejedelem, magába roskad. Néhány nemesúr még gúnyolódik is rajta sötét helyzete miatt. Tarnócziné pedig örül, hogy végre tönkreteheti a gyűlölt Mikes családot.

13

Míg Mikes Zsigmond Kelemen és János elvesztésén kesereg, addig váratlanul beállít hozzájuk a legidősebb fiuk Móric, aki Naprádiné leveléből már mindenről értesült. Megvigasztalja őket, s azt mondja, mindenre van még remény. Tájékoztatja szüleit, hogy testvérei jelenleg úton vannak Moldva felé, nem eshet bántódásuk. Ráadásul ő még garanciát is kapott a fejedelemtől, ama bizonyos vadászaton, hogy nem eshet bántódása. (Itt a Rákóczi által neki adományozott gyűrűre gondol.) Bár szülei nem értik, hogyan tudna rajtuk Mikes Móric segíteni, mégis érzik, hogy itt valami titoknak kell lappangani, amit ők nem ismernek.

Harmadik rész

1

Tarnócziné nagyon boldog, hogy lánya önként megy férjhez Haller Péterhez, s hogy a fejedelem ítélete nyomán a Mikes család vagyona egyben Sára hozománya is. Közben Rákóczi György fejedelem a megbízottját, Kapronczait küldi Lupuj vajdához, hogy az kiadhassa neki a két Mikest. A „nemes társaság” néhány tagja továbbra is örül annak, hogy ennek a nagy múltú erdélyi katolikus családnak végre teljesen megpecsételődött a sorsa, féltik nehezen megszerzett pozíciójukat az udvarnál. A fejedelem úgy döntött, hogy végleg visszamegy a kíséretével Gyulafehérvárra. Éjszaka a hopmester szerény hajlékában szálltak.

2

Csulai uram, a káplán a kínok kínját élte át fekhelyén. Kálvin elszánt követőjeként rendületlenül harcolt a katolikusokkal, s főként a jezsuitákkal, akik szerinte politikailag veszélyesek a református vallást követő Erdélyre. Kapronczai sem tudott nyugodtan aludni. Feladata volt, hogy azonnal Moldvába siessen, s kérje Lupuj vajdától a Mikes testvérek kiadatását. Mind Kassaitól mind a fejedelemtől ellentétes utasításokat kapott arra, hogyan viselkedjen a vajda udvarában. Ráadásul Rákóczi György még egy titkos levelet is rábízott, amelyet kizárólag Mikes Jánosnak kellett átadnia. A férfi nem értette valójában mit is kívánnak tőle, de ahhoz, hogy továbbra is a két nagyúr kegyét élvezhesse, igyekezett mindent megtenni, ami tőle tellett. A váradi kapitánysághoz bizony gyötrelmes út vezetett esetében.

3

Közben a szentléleki kastélyban már javában folytak az esküvői előkészületek Tarnócziné jóvoltából. Az özvegy egyelőre nem töltötte ki mérgét Naprádinén, aki egyelőre még ottmaradhatott a várban. Sára nem nyerte vissza régebbi arcszínét, sápadt, beteges természetű volt. Ráadásul Tarnócziné folyamatosan kínozta őt szóval a végletekig. Sára természetesen nem volt szerelmes a köszvényes, s öreg Haller Péterbe, szíve Mikes Jánosért dobogott. Csak Juditnak merte bevallani valós érzelmeit, egyedül benne bízott. Naprádiné a szívéből sajnálta unokahúgát, de Tarnócziné tervei ellen nem mert fellépni. Érezte, hogy Sára forgat valamit a fejében, de nem tudta mi az. Tarnócziné csak a bosszúra, s saját gazdagságára tudott gondolni.

4

A három üldözött közben elérkezett Erdély határaihoz, s átlépve azt a Szeret folyó völgyében haladtak Lupuj vajda udvarába. Kelemen még mindig Sára után sóvárgott, s nem tudta ép ésszel felfogni azt, hogy a lány nem szereti őt, csupán barátjának tekinti. A lány utáni epekedése arra késztette őt, hogy visszaforduljon. Ebben egy álma is megerősítette. Szüleit látta rabláncon. Mivel a három férfi nem tudta, hogy mit ítélt a fejedelem, így tanácstalanul vágtattak az országúton. De Kelement nem lehetett visszatartani, mindenáron Sárával akart lenni. Mivel őt mindenki ismerte az országban, ezért János vállalkozott arra a veszélyes feladatra, hogy álruhában elvegyül az emberek között, s ha lehet, hírt visz testvérének I. Rákóczi György fejedelem döntéséről. Sára iránti titkolt szerelme nagyobb volt félelménél.

5

Kelemen és Mihály Jászvásár irányába tartott, hogy elvegyülhessenek a vajda udvarában. Mivel János nem tartott velük így nehéz helyzetben voltak, mivel nem volt ismerősük ebben a számukra idegen országban. A város felé haladva egy kocsmában szálltak meg. Itt talált rájuk Kapronczai György, Rákóczi György fejedelem futára, a Mikes család régi ismerőse. Kelemen kérésére elbeszélte nekik a Mikes Zsigmond kastélyában történteket egészen Tarnócziné váratlan érkezéséig. Arról is tájékoztatta a hősszerelmes Kelement, hogy Sára Haller Péterhez kíván feleségül venni, akinek nagy vagyona minden bizonnyal nem megvetetendő öreg és beteges természete mellett sem. Mivel Kapronczai már nem tudta kézbesíteni a fejedelem levelét Mikes Jánosnak, ezért figyelmeztette barátait, hogy ellenük elfogató parancs van érvényben. Tehát, ahogy azt a szökevények is sejtették Rákóczi kíméletlenül fellépett ellenük. Nem volt már sok reményük arra, hogy kegyelmet kapnának.

6

Kapronczai György sokáig tanakodott magában, hogy mitévő legyen jelenlegi helyzetében. Mikes János Erdélybe való visszatérte alaposan meglepte őt, s így a fejedelem általi titkos megbízás kezdte az érvényét vesztenie. Kapronczai eldöntötte, hogy elolvassa a levelet, amelyet Jánosnak címzett a fejedelem. Ebben a fejedelem amnesztiát ígér a fiúnak, abban az esetben, ha elősegítené a litván fejedelem és a vajda leányának házasságát Moldvában. Ettől a házasságtól várta I. Rákóczi György Lupuj vajda segítségét a török elleni harcokban. Gondolatai ezután Mikes Zsigmond és másik fia körül forogtak, akik valószínűleg már megérkeztek Jászvásárba. A levél elégetése után úgy dönt, saját maga fogja teljesíteni Erdély fejedelmének kérését, s ezzel akár meg is tudná menteni a Mikes családot a nehéz helyzetből.

7

Mikes Móric közben hallva azt a nagy veszélyt, amely a családjára leselkedett, úgy döntött, hogy végleg elhagyja szülőföldjét. Mivel az országban a katolikusokat, s főként a jezsuitákat még mindig ellenségként kezelték, így gyakorlatilag hontalanná vált saját hazájában. Ám az erdőmestertől elköszönve emlékeztette szállásadóját arra a tényre, hogy a fejedelem neki ajándékozta a gyűrűjét, amely megmentheti őt a veszedelemből. Továbbá a férfit azzal is megbízza, hogy jutassa el a lepecsételt ládát az apjához, Mikes Zsigmondhoz a várkastélyába.

8

Mikes Zsigmond és felesége tanácstalanul ültek várkastélyukban. Fiaikat siratták, akiknek bujdosniuk és menekülniük kellett az országból. A Mikes család vagyonát is elveszette, így gyakorlatig néhány napon belül földönfutókká váltak. Egyedül az adott számukra némi vigaszt, hogy életük nem forgott veszélyben. Váratlanul azonban Kassai István erdőmestere érkezett hozzájuk a Mikes Mórictól küldött ládikóval. Ebben a fejedelem neki ajándékozott gyűrűje volt, valamint egy levél, amelyben a vadászaton történteket írja le a család legidősebb fiúgyermeke. Mikes Zsigmond arca egyszeribe jobb kedvre derült, s hálálkodott Istennek ezért a nagy szerencséért. Már felesége lesajnált hozományát is egyre jobban kezdte felértékelni, akinek Szolnok megyében birtoka is volt. Örült annak, hogy a család nem hal ki.

9

A szentléleki várkastélyban ezalatt minden esküvői előkészülettel végeztek. Naprádinénak ideje volt kiköltözni a várból, amit Tarnócziné egyébként is mindjobban sürgetett. Judit szomorú volt, hogy nem lehet unokahúga mellett, akinek szomorúsága áthatotta saját jellemét is. Visszatért várába, ahol leginkább Mikes Mihály utáni ábrándozása kerítette hatalmába. Elképzelte, ahogy kalandokat él vele át együtt. Szerelme olyan erős volt iránta, hogy bármit megtett volna érte. Álmodozásából felocsúdva egy idegen lovag kért bebocsátást hozzá, aki elmondta, hogy Moldvából jön, s hogy Mikes Mihály közeli ismerőse. Egyenest Szentlélekre tartott, hogy részt vegyen a menyegzőn. Judit készségesen felvilágosította őt a tervezett előkészületekről. Sára és Haller Péter esküvőjét november huszadikára tűzték ki a kastélyban.

10

Haller Péter már megérkezett a kastélyba, hogy a nász előtti utolsó napokat Sára mellett töltse, természetesen Tarnócziné szigorú felügyelete mellett. Naprádiné is meglátogatja unokahúgát, s beszámol az ismeretlen lovag érkezéséről. Sára Judit jellemzésben felismeri a lovagban szerelmét, Mikes Jánost. Közben Haller Péter egyre bizalmasabb viszonyba kerül Judittal, akinek elmondja, hogy titokban visszafizeti Mikesek teljes vagyonát, így próbál Sárának kedveskedni. Tarnócziné erről semmit sem tud, s Judit megígéri, hogy az esküvő napjáig mindent titokban fog tartani. Haller Pétert szimpatikusnak találja tettéért, s lassacskán egészen megszereti az öregurat. Tarnócziné dührohamai azonban továbbra sem csillapodnak Sárával szemben, akin egyre inkább kezd eluralkodni a sírás és a rosszullét könnyű szelleme.

11

Az esküvő napján díszes vendégsereg érkezett a szentléleki kastélyba. Sára már rég elkészült öltözetével, s csakhamar a „nemes társaság” nőtagjai is végeztek toalettjük igazításával. Judit volt Haller Péter kívánságára Sára nyoszolyóasszonya. Tarnócziné egy öregúr hintajában utazott, s még ekkor sem fogyott ki a sértésekből. A templomban a szertartás megkezdődött. Sára az ismeretlen lovagban Mikes Jánost pillantotta meg, aki valahogy bejutott a templomba. A lány nyomban elájult, de a szertartás ezt követően a szokott módon folytatódott. Végül Sára a „boldogító” igen kimondásával immár törvényesen is Haller Péter felesége lett. A nagyszebeni utazásukat azonban elhalasztották, mivel az ara egészségi állapota kétséges volt.

12

Erdély határán egy jezsuita szerzetes fogtak el, aki valószínűleg a menekülő Mikes Móric lehetett, bár nevét nem mondta meg. Ezt a hírt Kassai István erdőmestere hozta a Mikes-várba. A fejedelem gyűrűjével életét a család megmenthetné, ám azt maga Móric ajánlotta fel korábban testvérei számára. Mikes Zsigmond és felesége most nagyon nehéz helyzetben voltak, hiszen választaniuk kellett fiaik élete között. Végül úgy döntöttek a gyűrűt az erdőmesterrel elküldik Gyulafehérvárra, mivel nekik az udvarban nincs befolyásos barátjuk. Ám közben meggondolják magukat, s tanakodnak azon, mi lesz Kelemen és János sorsa. Végül Naprádiné levele az, ami után végképp eldöntik, hogy Móric életét kell megmenteniük, mivel Tarnócziné maga utazott Fehérvárra, hogy megvádolja a jezsuita szerzetest, mint politikai elítéltet, s mint esküdt ellenségét, egy Mikest. Az erdőmesternek a család azt az üzenetet küldi, hogy folytassa tovább útját a fejedelem szállása felé, s járjon közben Móricért.

13

Mikes János saját balsorsán kesergett, s azon, hogy már semmit sem tehet elveszetett imádottjáért, aki Haller Péter felesége lett. Sajnálta, hogy balszerencséjében testvérének kellett segédkeznie Sára megszöktetésében, s sajnálta, hogy akkor nem vitte magával a lányt szülei kastélyából. Most még egy utolsó tőrdöfést nem tagadott meg szívétől. Szerette volna látni Szebenben Haller Péter házát, amelynek immár Sára lesz az úrnője. Ezt követően elhatározta, hogy visszaindul Moldvába testvéréhez és nagybátyjához az erdélyi hírekkel.

14

Útközben egy kocsmában szállt meg, ahol két testőrtiszt a botrányos esküvő részleteit tárgyalta, és az egyik Sára becsületét kérdőjelezte meg. A máskor oly népes, most azonban szinte teljesen kihalt fogadóban ekkor botrány tört ki. Mikes János kihívja párbajra Kerekszegi Gábort, aki el is fogadja azt. Mivel a fogadóban egy szász sebészorvos is tartózkodott, így semmi akadálya sem volt annak, hogy megmérkőzzenek egymással. Utána a segédek visszaviszik a két férfit a fogadóba, egyikük sebesülése halálos. A másikuk is súlyosan megsebesül, de még van reménye a felgyógyulásra. A „nemes társaság” egyik tagja, Döme diák szintén tanúja lesz a párbajnak, s lóhalálában Meggyesre vágtat egy jobb orvosért.

15

Horváth, a párbajozó bajtársa szomorúan vitte el szekerén a fogadóból halott barátját, Kerekszegi Gábort. Mivel az út göröngyös volt, így sokszor meg kellett útközben állniuk, hogy az elhunytat megigazíthassa a szekéren Horváth. Útközben egy úri hintóval találkozott, amelyben Haller Péter, Sára és Naprádiné üldögélt, akik Nagyszeben felé tartottak. Ám a kocsi kereke eltörött, így meg kellett valahol éjszakára szállniuk. Mivel Girguczék fogadója volt oda a legközelebb, ezért ők is ott éjszakáztak, ahol Mikes János kínlódott sebével. Judit saját maga is meglátogatta őt, s felismerte benne a nála járt jóképű férfit. Nyomban közölte is ebbéli felfedezését Sárával, aki ekkor már gyanította, hogy Mikes az ő becsülete miatt párbajozott, s siratta hamvába hullt boldogságát. Mivel örök hűséget esküdött Hallernek, így már csak abban bízhatott, hogy János felgyógyul. Az ara szomorúsága határtalan volt ekkor.

16

Az erdőmester rohanva vágtatott Gyulafehérvárra, hogy minél előbb beszélhessen a fejedelemmel. Ám korán érkezett. Rákóczinak fontosabb dolga akadt Meggyesen, ahol éppen országgyűlés folyt. A fejedelemnek egy esetleges török elleni harcban szüksége volt a nemesek támogatására, így minden eszközzel ezt kívánta elérni a városban. Közben Tarnócziné is megérkezett Erdély fővárosába, aki nem restellte Csulai uramat felkeresni, hogy együttes erővel lépjenek fel a jezsuita Móric ellen a fejedelem udvarában. Ám az udvari káplán a megbocsátás és az irgalom szavával lépett fel ellene, mindhiába. Rákóczi Fehérvárra érkezésékor nyomban fogadta az erdőmestert, aki az uralkodó magával hozott gyűrűjével elérte, hogy Móricot kiszabadítsák a börtönből. Az öreg férfi örül, hogy teljesítette küldetését.

17

Mikes Móric a jezsuita, látva a fejedelem ujján a gyűrűt megértette, hogy családja nem a lányrablókat, hanem őt mentette meg a haláltól. A kihallgatás után szabadon engedték, Tarnócziné legnagyobb bánatára, aki ekkor már a fejedelem udvarában volt. Ráadásul Mikes János sorsa is kedvezően alakult, mivel Erdélybe visszatérésével öntudatán kívül is részese volt az ország politikai helyzetének javításában. A vajda lánya ugyanis kiábrándult belőle, így létrejöhetett a litván fejedelemmel való frigy, amit Rákóczi György annyira óhajtott. János honlétéről Döme vitt híreket az uralkodónak, aki elrendelte a párbajhős Meggyesre szállítását.

18

Tarnócziné kissé elkeseredett azon a tényen, hogy Móricot a fejedelem szabadon engedte, de mindjárt jobb kedvre derült, amint Meggyesre ért, s meghallotta a rendek ítéletét, mely szerint a leányszöktetőket fő-és jószágvesztésre ítélik. Nyomban Szeben felé tartott, hogy közölhesse Sárával a „jó hírt”. Útközben már azon töprengett, hogyan lehetne még vagyonosabb a család, s hogyan tiporhatná el a Mikeseket végleg a föld színéről, s hogyan szabadulhatna meg végleg Haller Pétertől. Ahogy a lovakat hajszolja egy fegyveresek által őrzött kocsi közeledésére lett figyelmes, amelyben Mikes János szállították éppen Meggyesre a fejedelem parancsára. Tarnócziné átkokkal sújtja a fiatalembert, majd utána hálaimával köszöni meg az isteni segítséget, hogy bosszúja immár beteljesedhetett. Emberi mivoltából e nő teljesen kivetkőzött.

19

Szebenben Haller Péter palotájában vagyunk. Az országtanácsos éppen irataiba mélyedve dolgozott, s elkövetkező házaséletén töprengett. Sárával szeretett volna Gyulafehérvárra költözni a fejedelem udvarába, ám felesége ez ellen hevesen tiltakozott. Ő továbbra is Mikes János után volt elepedve. Haller egy levelet kapott barátjától, amelyben végre előtte is világossá vált, hogy a fogadóban sebesülten feküdt idegen Sára szerelmese. Péter bár nem volt fiatal, szívében mégis volt annyi jóság, hogy kedvére tegyen feleségének. Segíti Jánost megszöktetnie Erdélyből Moldvaországba, ahol már nem fogják őt üldözni. Nyomban útnak is indul Judittal a terv végrehajtására, amikor váratlanul beállít Tarnócziné szebeni házukba.

20

Tarnócziné egyenest Sárához készült, hogy közölje vele a rettenetes hírt Mikes János elfogatásáról. Haller Péternét ez a hír teljesen letaglózta, anyját viszont csak a bosszú édes gondolata foglalkoztatta. Magában nem is sejté, hogy mekkora csapást követé el ezzel a cselekedetével lányán, egyedül csak az érdekelte, hogyan tudná a hatalmas Mikes vagyonnak szerét ejtenie. Haller Pétert is alaposan kiossza, akit dühében szintén átokkal sújt. Tarnócziné már régen megbánta, hogy hozzáadta a lányát a köszvényes öregúrhoz, aki most ellene fordult. Míg Haller azért utazik Gyulafehérvárra, hogy megakadályozhassa Mikes János kivégzését, Tarnócziné pont az ellenkezőjéről akarja meggyőzni I. Rákóczi György nagyurat.

21

Ekkor hirtelen Judit futott oda Haller Péterhez, azzal a hírrel, hogy Sára bezárkózott hálószobájába, s kérése ellenére sem nyitja meg előtte az ajtaját. Haller rohanva futott vissza a házba, hogy elejét vegye az újabb botránynak. Judit már a legrosszabbtól félt, s gyanakvása csak fokozódott, amikor látta, hogy egy tőr hiányzik az almáriumos szekrényből. Valószínűleg azt Sára vihette magával, hogy öngyilkosságot kövessen el. Sajnos balsejtelmei beigazolódni látszanak. Tarrnóczi Sára már holtan feküdt a szobájában, amikor a hálószoba ajtaját betörték. Mindenki kétségbe volt esve, kivéve Tarnóczinét, aki még ekkor sem hagyott fel a halott lányára rótt szitkok záporával. Az özvegyasszony nem hazudtolta meg önmagát.

22

Tarnócziné némi bánatot ugyan érzett Sára halála miatt, de ez sem tartott sokáig. Leginkább a gazdag hozomány megsemmisülése volt az, ami lelkét felkavarta. Majd arra gondolt, hogy végre bosszút állhat a Mikeseken. Egyedül ez éltette. Meggyesen azonban hiába kérdezősködött az ott élő szász polgárokról, egyikük sem tudott semmit János közelgő kivégzéséről. Az özvegy egy régi barátnőjével összetalálkozott a fogadóban, ahol megszállt. Itt tudta meg, hogy Mikes János bár halálos sebet kapott, de a fejedelem megkönyörült életén. Tarnócziné ezt követően sebtében a Mikes-várba vágtat, hogy legalább egy kicsit rájuk ijesszen Mikes Zsigmondra és nejére azzal a hírrel, hogy fiukat elfogták. Elkésett. A várban nagy mulatozást tartottak, Kassai István erdőmestere elhozta nekik a fejedelem kegyelmét. Az özvegy ekkor már nem tudta magát a sokk hatása alól feldolgozni, és holtan rogyott össze.

23

Nem sok említésre méltó esemény maradt már zárszóként. Mikes Kelemen és Mikes Zsigmond a fejedelem kedvező ítélete nyomán visszatérhetett Erdélybe, a család boldogan éldegélt tovább. Egyedül Mikes János volt boldogtalan Sára miatt, s az első adandó alkalommal egy csatában életét is vesztette. Sokan állítják, hogy önként kereste a veszélyt. Naprádiné pedig végül nem Mikes Zsigmond, hanem az öreg, őszes Haller Péter felesége lett.

 

Megosztás a facebookon